Ma reggel érkeztem meg Japánba, és délután eső fogadott, amikor a suzukai pályához érkeztem. Az első gondolatom az volt, hogy "jobb ma, mint szombaton vagy vasárnap", mert ebben az évben az esős pálya nem hozott sok szerencsét nekünk. Gondolok elsősorban Kanadára, ahol úgy tűnt, hogy tényleg mindenünk meg van ahhoz, hogy megszerezzük a győzelmet, de végül ez lett az egyetlen futam az évben, ahol egyetlen pontot sem sikerült szereznünk. Az előrejelzések a hétre meglehetősen jók, legalábbis az első néhány napra, míg vasárnap már nagyobb valószínűsége van az esőnek. Soha nem lehetsz biztos abban, hogy mire számíthatsz itt: például tavaly vasárnap reggel kellett megtartani az időmérőedzést az szombati vihar miatt, ami miatt a pálya alkalmatlanná vált a versenyzésre.
A Szingapúri Nagydíj után hazamentem. Most két egymást követő versenyünk lesz a Távol-Keleten, majd a Formula-1 először érkezik Indiába, és ezeket szem előtt tartva úgy éreztem, hogy a legjobb az, ha kicsit pihenek a családommal a szezon utolsó szakasza előtt. Még ha már matematikailag sincs esélyünk az egyéni világbajnoki cím megszerzésére, még mindig rengeteg ok van arra, hogy motiváltak legyünk, és a megfelelő hozzáállással teljesítsük a szezon utolsó öt futamát. Tekintettel arra, hogy hogyan alakult eddig a szezon, Vettel teljes dominanciájával úgy, hogy mindössze egyetlen futamon nem tudott dobogóra állni, versenyben lenni a második helyért valóban egy nagyszerű eredmény számomra és a csapat számára is. Jelenleg négyen harcolunk ezért Webberrel és a két mclarenes sráccal, és úgy vélem, hogy az interlagosi verseny végéig várnunk kell arra, hogy kiderüljön, kinek sikerül ezt elérni.
Világos, hogy ha valaki megnézi hogyan alakultak az elmúlt versenyek, akkor ez biztosan nem lesz egy egyszerű feladat, hiszen úgy tűnik, hogy a legközelebbi riválisaim számára van egy kis plusz az autó teljesítményét illetően, de ez nem jelenti azt, hogy ez egy veszett ügy. Tudjuk, hogy mindent tökéletesen kell csinálnunk, ha el akarjuk érni a célunkat, és megpróbálunk így tenni a végsőkig. Emellett ott van még a konstruktőri bajnokság második helye is, de ez egy sokkal nehezebb cél, mert jelentős a különbség a McLarenhez képest, de nem lehetetlen. A csapat és én is a lehető legjobb módon szeretnénk befejezni egy olyan szezont, amely nem úgy sikerült, ahogy mi akartuk. Legalább egy győzelmet elérni lenne a maximum, míg a legfontosabb dolog, hogy mindig harcban legyünk a dobogós helyezésekért.
Már kétszer megnyertem a Japán Nagydíjat, egy Fujiban és egyszer itt Suzukában, az utóbbi a fontosabb a kettő közül, de biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi csapatomban senki nem ért egyet ezzel. Megértem, mivel tudom milyen csalódottak voltak, amikor Schumachernek fel kellett adni a versenyt, miközben vezetett előttem. Mindig rossz látni, ha egy autó műszaki hiba miatt áll meg. Azonban hasonló dolog történt velem nem sokkal ezelőtt Monzában: a Formula-1 kegyetlen sport időnként.
A vasárnapi versenyt követően Tokióba fogok menni, abba a városba, amit nagyon szeretek. Felipével együtt részt veszünk a Ferrari 458 Spider Japán bemutatóján. Emellett árverésre bocsátjuk a 150° Italia orrkúpját, amit az Ausztrál Nagydíjon használtunk, és amelyen a támogatásunkat fejeztük ki az országban nem sokkal korábban bekövetkezett földrengés érintettjei felé. Tudom, hogy a Ferrari részt vesz különböző kezdeményezésekben, amelynek célja, hogy egy iskolát építsenek Ishinomakiban, amely egyike azon területeknek, amelyeket a leginkább sújtott a katasztrófa. Szombaton találkozni fogunk néhány gyerekkel ebből a városból a pályánál, és nagyszerű lesz, hogy tehetünk valamit értük.
