Ferrari 125 / 166 F2 / 212 F1 / 375 / 500 F2 / 625 F1 – 1951

Nyomtatás

Ferrari 125 / 166 F2 / 212 F1 / 375 / 500 F2 / 625 F1 – 1951

 

A Forma-1 első szezonját nyomasztó fölénnyel nyerte az Alfa Romeo, ezért az 1951-es évre a többi istálló próbálta megtalálni az ellenszert a milánói Cuore Sportivo lendületével szemben.

A szabálykönyvet még toldozgatták-foldozgatták, így többféle típusú versenyautó is rajthoz állhatott, de néhány előírást azért be kellett tartani. A legfontosabb ezek közül a motorok lökettérfogatára vonatkozott, 4,5 literes szívó- vagy másfél literes feltöltött erőforrással lehetett rajthoz állni. Enzo Ferrari úgy döntött, hogy többféle autót épít és versenyeztet egymás mellett, kísérletezett és próbálta „megtalálni a helyes utat”, a megfelelő fejlesztési irányt, hogy legyőzhesse egykori munkaadóját, az Alfa Romeot.

Számtalan modellvariáns készült: volt, amit évközben vetettek csak be és csonka szezont futott, volt, amit több éven át használtak, amíg versenyképes volt. A Forma-1 mellett más, a világbajnokságba nem számító versenyeken is elindult a Ferrari, hogy tapasztalatot és természetesen győzelmet szerezzen. Az autók mellett a pilóták is cserélődtek évközben, Alberto Ascari, Piero Taruffi, Jose Froilan Gonzalez, Luigi Viloresi és Peter Whitehead is lehetőséget kaptak a versenyzésre.

A kísérletezés és a kitartó kemény munka meghozta gyümölcsét, 1951. július 14. arany betűkkel vonult be a Scuderia történelmébe: a szezon ötödik futamán, Silverstone-ban Gonzalez megszerezte a csapat első F1-es Grand Prix győzelmét* (a jeles esemény 50. évfordulóján, a 2011-es brit nagydíjon Alonso megtett néhány kört azzal a 375-össel, amellyel annak idején Gonzalez nyert és amely napjainkban Bernie Ecclestone magángyűjteményének része). A legenda szerint Enzo tőle szokatlan módon elsírta magát Silverstone-ban, miután sikerült végre megverniük az Alfát (Henry Ford pedig azt mondta egyszer, hogy mindig megemeli a kalapját, ha egy Alfa Romeot lát elsuhanni – nem elgurulni, hanem elsuhanni :) ).

A csapat gyakorlatilag futamról-futamra erősebb és versenyképesebb lett, Ascari győzni tudott még a Nürburgringen és Monzában is, de ekkor ez még nem volt elég a végső sikerhez: Juan Manuel Fangio az Alfa Romeo 159 Alfettával 31 pontot gyűjtve megszerezte első világbajnoki címét az ötből, Ascari és Gonzalez követték őt az összesítésben.

A Ferrari ebben az évben tette meg első nagy lépését a legendává válás felé, az autók és a pilóták gyorsak voltak, a technikai háttér is egyre biztosabb volt, a futamgyőzelmek után pedig megcélozhatták a világbajnoki címet, amelyre nem is kellett sokat várniuk.

 

*Érdekesség: az 1951-es brit nagydíj hivatalos versenydokumentuma, amelyet a Ferrari weboldalának archívumában találtam; nevezési lista, végeredmény, időeredmények és mindegyik pilótáról néhány mondat

PDF letöltése


Tweet
Módosítás: ( 2013. október 15. kedd, 08:38 )