Monacói Nagydíj

Nyomtatás

Circuit de Monaco - Monte Carlo 

Debütálás éve: 1950

Körhossz: 3340 m

Körök száma: 78

Versenytáv: 260.520 km

Kanyarok száma: 19

Leggyorsabb kör: M. Schumacher - 1:14.439 (2004, Ferrari)

 

A Monacói Nagydíj az egyik legrégebbi verseny a Forma-1 naptárában. 1950-től rendeznek itt futamokat, sőt Grand Prix versenyeket már az 1920-as évek óta tartanak ezen a helyszínen. A futamot az Monacói Automobil Club elnökének fia, Anthony Noghes hívta életre - a pálya utolsó kanyarja az ő nevét viseli -, mivel a szervezet csak akkor válhatott teljes jogú nemzeti autósport-szövetséggé, ha legalább egy jegyzett futamot megrendez a határain belül. Mivel a mediterrán városállam területe alig két négyzetkilométer, ez nem volt egyszerű feladat, de végül az autósport leghíresebb utcai aszfaltcsíkja lett az eredmény.

 

Sokak szerint maga a pálya már nem igazán való a mai F1-es autóknak (túl lassú, túl szűk, nehéz előzni stb) mégis a pilóták imádják különleges hangulata miatt.

 

A győzelmek rekordját  Ayrton Sennát tartja. A brazil legendát összesen 6 alkalommal intette le a kockás zászló (ebből 5 győzelmet sorozatban szerzett: 1989-1993). Michael Schumacher ötször nyert Monacóban: 1994-ben és 1995-ben a Benettonnal, 1997-ben, 1999-ben és 2001-ben pedig a Ferrarival. Ezzel - Graham Hillel holtversenyben - ő a pálya második legsikeresebb versenyzője. Fernando Alonso kétszer (2006-Renault és 2007-McLaren-Mercedes). A Ferrari csapata 2001 óta nem tudott itt futamot nyerni.

 

 

Tudnivalók a pályáról:

 

A 3340 méter hosszú aszfaltcsík a leglassabb a Formula-1-ben. Michael Schumacher 2004-es körrekordjának átlagsebessége alig haladta meg a 161 km/órát, és a leghosszabb, fél kilométeres egyenesben is csak 286 km/h-ra gyorsulnak fel az autók. A pálya 19 kanyarja is többnyire lassú, az egyetlen elnyújtott ív a Kaszinó térre vezető balos, a Massenet.  Előzni borzasztóan nehéz, mivel a pálya rendkívül keskeny.

 

 

Kritikus pontok:

 

- Rögtön a rajt után az 1-es kanyarban nagyon fontos megtartani a lendületet, mert ezután következik a Casino felé vezető emelkedő.

 

- A teljes sebességgel átszáguldott alagút utáni 11-es lassú sikánnál nagyot kell fékezniük a pilótáknak, ráadásul a sötétségből hajtanak ki, ami szintén szokatlan.

 

- A Rascasse előtti nagyon gyors lassító is rendkívül kritikus, hiszen a bejárati része nem látható, illetve a kijáratnál sincs kifutási zóna.

 

 

 

Technikai jellemzők:

 

Monaco műszaki szempontból sok tekintetben különleges. Például a 45 km/órával bevetett Grand Hotel hajtűkanyar annyira szűk, hogy csak a kormánymű átalakításával lehet elérni a megfelelő fordulási szöget. Mindemellett az aszfalt is egyenetlen, emiatt az autók hasmagasságát meg kell emelni 5-7 mm-rel a szokásoshoz képest.

 

A lassú átlagsebesség miatt - hogy az autó stabil maradjon a féktávokon és hatékonyan tudjon kigyorsítani -, a csapatok maximális leszorító erőt alkalmaznak a beállításoknál.

 

A rengeteg sebességváltás megterhelő a váltóknak illetve a motoroknak is, bár a motorok szempontjából nem egy erőpálya, sőt inkább alacsony fordulatszámon kell kiválóan muzsikálnia azoknak az F1-es erőforrásoknak, melyeket nem kimondottan erre a célra terveztek.

 

Gumik szempontjából szintén rendhagyó a közútként használt aszfalt. Mivel itt pénteken nincsenek F-1-es edzések, így a pályaviszonyok rengeteget változhatnak csütörtökről szombatra. A holtidőkben ráadásul megnyitják a forgalom előtt az aszfaltcsíkot, ami megakadályozza, hogy sok gumi rakódjon le. Legnagyobb kihívás tehát a tapadás megtalálása.

 

 

A Monacói Nagydíj hétvégéjének menetrendje magyar idő szerint:

Május 24. (csütörtök):   1. szabadedzés: 10:00 - 11:30
    2. szabadedzés: 14:00 - 15:30
Május 26. (szombat):   3. szabadedzés: 11:00 - 12:00
    Időmérő: 14:00
Május 27. (vasárnap):   Verseny: 14:00

 

 


Tweet
Módosítás: ( 2012. május 22. kedd, 12:37 )