Ferrari 156 F1 „Aero” – 1963
A szezon nem indult túl jól a csapat számára, két pilótájuk (Giancarlo Baghetti és a világbajnok Phil Hill), valamint néhány kulcsfontosságú ember, többek között Carlo Chiti is elhagyták Maranellot. Enzo Ferrari a két megmaradt versenyzője, Lorenzo Bandini és Willy Mairesse mellé leszerződtette John Surteest és Ludovico Scarfiottit.
A Scuderia 1962-höz hasonlóan erre az évre sem épített új autót, hanem az 1961 óta használt (és akkor világbajnokságot nyert) 156 F1 módosított változatával állt rajthoz, amelyben két forradalmi újítást vetettek be: egyik a fél-monocoque váz, a másik pedig a 178-as gyári kódszámú motorhoz épített közvetlen üzemanyag-befecskendezés volt, amely Bosch technikát használt. Az erőforrás majdnem 200 lóerős teljesítményre volt képes 9500-as fordulaton, súlyából pedig sikerült 30 fontot (kb 13,5 kg) lefaragni. Ekkoriban már kezdték felismerni az aerodinamika fontosságát, amire a tervezés során egyre nagyobb figyelmet fordítottak, ezért is kapta a modell az „Aero” utónevet.
A szezon első futamán, Monacoban Graham Hill nyert a BRM-el, majd ezt követte Jim Clark és a Lotus-Climax akkoriban fantasztikusnak tűnő sorozata: zsinórban négy futamot nyert meg, miközben a Ferrari mindössze két nehezen megszerzett dobogót, két kiesést és egy pontszerző helyet tudott csak felmutatni. A Scuderia 100. nagydíján, a Nürburgringen aztán megtört a jég és Surtees megszerezte a csapat első – és egyetlen – győzelmét az év során. A következő hétvége ígéretesen indult Monzában, Surtees megszerezte a pole pozíciót, azonban a futamon motorhiba miatt kiállni kényszerült az első helyről. A hátralévő versenyek sem sikerültek jobban, egy kilencedik hely, két kiesés és Mexikóban egy kizárás volt a brit pilóta mérlege.
Hill nyert mégegy futamot Watkins Glen-ben, azonban az egész évben remek formában versenyző Clark további három győzelmet gyűjtött a már meglévő négy mellé, így év végén toronymagasan nyerte meg első világbajnoki címét, a Lotus-Climax pedig a konstruktőri trófeát. Surtees végül negyedik helyen zárt, a Ferrari pedig szintén negyedik lett az összesítésben. A csapat többi pilótája nem futott teljes szezont, így ők még hátrébb végeztek a pontversenyben.
