Circuit Gilles Villeneuve - Montreal
Debütálás éve: 1978
Egy kör hossza: 4.361 km
Körök száma: 70
Verseny hossza: 305.270 km
Kanyarok:13
Leggyorsabb kör: R. Barrichello - 1:13.622 (2004, Ferrari)
A Kanadai Nagydíj már 1967 óta szerepel a Formula-1-ben. Legelőször a Toronto melletti Mosport pályán rendezték meg, s összesen nyolc Nagydíjat futottak itt. Ezen kívül kétszer Tremblandban szerveztek Kanadai Nagydíjat, mielőtt 1978-ban Monterál vált az állandó helyszínné. Azóta csak 1987-ben, illetve 2009-ben maradt ki a versenynaptárból.
A versenypálya Montreál városában, a Notre-Dame szigeten található, s a Ferrari egykori kiváló pilótájáról, a kanadai Gilles Villeneuveről kapta nevét, halálának évében 1982-ben. Villeneuve nem mellesleg a legelső montreali versenyen szerezte meg első futamgyőzelmét.
A Ferrari versenyzőjeként Michael Schumacher hatszor léphetett a dobogó legfelső fokára (1997, 1998, 2000, 2002, 2003, 2004). Rajta kívül René Arnoux (1983), Michele Alboreto(1985) és Jean Alesi (1995) könyvelhettek el 1-1 győzelmet Ferrariban ülve (Jean Alesi itt aratta egyetlen győzelmét).
Jelenlegi pilóták közül Fernando Alonso 2006-ban tudott Montreálban nyerni, a Renault csapatával.
Tudnivalók a pályáról:
Az igen tempós montreali aszfaltcsíkot közútként használják, ha éppen nem rendeznek rajta versenyeket. Egyik különlegessége a célegyenes előtti sikán mellett található Világbajnokok fala (Wall of Champions), aminek 1999-ben a három világbajnok Damon Hill, Michael Schumacher és Jacques Villeneuve is nekiütközött, és mindhárman feladni kényszerültek a versenyt.
A pálya már többször esett át kisebb átalakításon az évek során, de túl sokat nem változott. Mindössze - Riccardo Paletti 1982-es halála miatt- a rajtrácsot, illetve a bokszutcát helyezték át a pálya más szakaszára. Jellemzően hosszú egyenesek, és lassú kanyarok váltják egymást. Előzni nem könnyű rajta, talán a legjobb lehetőség a 10-es hajtű kanyar és az utolsó sikán.
Kritikus pontok:
- A 10-es hajtű kanyar kínál előzési lehetőséget a versenyzők számára.
- A célegyenest megelőző 12-es, 13-as jobb-bal sikán a betonfalak miatt igen veszélyes.
Technikai jellemzők:
Montreal híres arról, hogy rendkívüli próbatétel elé állítja a fékeket. Négy alkalommal 300, kétszer 250 km/h feletti sebességről kell lelassítani, ezért a csapatok ide rendszerint átalakított fékekkel érkeznek.
A padlógázos szakaszok aránya 60% körüli, ami átlagos megterhelést jelent, de az 1005 méter hosszú hátsó egyenesen kb. 13-15 másodpercig padlógázon autóznak a pilóták, ami a motoroknak is igencsak megterhelő.
Mivel gyors kanyar alig van Montrealban, az egyenesekben viszont fontos a légellenállás, az aerodinamikai beállítások viszonylag egyértelműek, vagyis alacsony leszorítóerős csomaggal érkeznek a csapatok.
A Kanadai Nagydíj hétvégéjének menetrendje magyar idő szerint:
| Június 8. (péntek): | 1. szabadedzés: | 16:00-17:30 | |
| 2. szabadedzés: | 20:00-21:30 | ||
| Június 9. (szombat): | 3. szabadedzés: | 16:00-17:00 | |
| Időmérő: | 19:00 | ||
| Június 10. (vasárnap): | Verseny: | 20:00 |
