
Kedd este érkeztem meg, és már tegnap délután kimentem a pályához, hogy találkozzak a csapattal. Jó hangulatban találtam a srácokat, akik bizonyítani akarják, hogy Monte Carlo nem csak egy hirtelen fellángolás volt. Annak ellenére, hogy van néhány nagyon gyors szakasz, a kanadai pálya azoknak az autóknak fekszik, amelyekkel keményen lehet támadni a kerékvetőket anélkül, hogy túl sokat vesztetnél az egyensúlyból, és azoknak az autóknak, amelyeknek jó a tapadása a lassú kanyarok kijáratánál. Ezek olyan jellemzők, amelyek a 150° Italia erősségei közé tartoznak.
Itt az aerodinamikai hatékonyság, amely jelen pillanatban az Achilles-sarka az autónak, kevésbé fontos, ezért úgy gondoljuk, hogy nagyobb eséllyel harcolhatunk a jobb helyekért. A fékek egy másik nagyon fontos faktor ezen a pályán: keményen kell majd dolgoznunk a szabadedzések alatt, hogy megtaláljuk a hűtés megfelelő szintjét úgy, hogy elkerüljünk minden kockázatot a versenyre ezzel kapcsolatban.
Montrealban ismét a Pirelli két lágy keverékét használhatjuk majd: a lágyat és a szuperlágyat. Tavaly ez a verseny egyike volt azon keveseknek, ahol sok boxkiállást láthattunk, mint a megszokott egy kiállás, mert a gumik degradációja elég magas volt. Bár a Pirelli abroncsai különböznek a Bridgestone kerekeitől, nem hiszem, hogy olyat láthatunk, hogy valaki csak egy kiállással teljesíti a versenyt, mint ahogy azt Monacóban történt. Ahogy már az idei szezonban láthattuk, fontos lesz, hogy a megfelelő időpontot válasszuk a boxkiállásokhoz, hogy ne veszítsünk időt a közvetlen riválisainkhoz képest.
Az idén először két helyen is használni lehet majd a DRS-t vasárnap: az először a 10-es kanyar után lehet majd, később pedig a célegyenesben. Nagyon érdekel, hogy mi fog történni: papíron, akinek sikerül előzni az első zónában, nagy előnyre tehet szert, mert használhatja a mozgatható hátsó szárnyat a célegyenesben is, akkor is, ha ő van előrébb.
Tavaly sikerült dobogóra állnom, de olyan érzéssel hagytuk el Montrealt, hogy többet érdemeltünk, mint egy harmadik hely. Volt néhány eset, ami nem jól jött ki számunkra és megakadályozott minket abban, hogy megszerezzük a győzelmet, ami elérhető közelségbe került. Szintén meg volt az esélyünk a győzelemre tíz nappal ezelőtt Monacóban, és jó lett volna nyerni ott, mert már túl rég óta elkerül minket a győzelem. Ezt elérni továbbra is nagyon nehéz, mert arra számítok, hogy a McLaren és a Red Bull nagyon erős lesz, de nem szabad semmit előre leírni.
A szezon második harmada kezdődik, és a helyzetünk a bajnokságban messze nem a legkedvezőbb. Igaz, hogy még sok verseny van hátra, de világos, hogy meg kell találnunk a katalizátort a címért folytatott harcban. Reméljük, hogy ezt rögtön megkezdhetjük, egy olyan pályán, amely egy olyan versenyző nevét viseli, aki a leginkább szeretett versenyző volt a tifosik számára: Gilles Villeneuve-ét.